Nagyon különleges volt a tavalyi karácsony. Régimódi embereknek még szép a karácsony, meg a szilveszter. De a tavalyi az más volt, nagyon. Ülni otthon, és azt érezni, hogy valami alakul ott belül. Gomolyog, fejlődik valami érzés. Melenget, a következő pillanatban elkeserít, de csak hogy újra jobb legyen majd a melengetés. Nem várni semmit, nem készülni semmire, csak azt érezni, hogy ami most van, amit most érzel az jó. Az melenget. Attól ráz ki a hideg. Mosolygoni magamban, gondolkodni, de csak jó dolgokra gondolni. Valakire, urambocsá. Aztán telefont kapni újév hajnalán. Szép telefont. Így még egy évem se indult. Félelelmetes, hogy az idei szilveszter nem ilyen lesz. Sok dolog félelmetes, de mind megszokható.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
talán nem vigasztal, de engem felhívhatsz, én örülni fogok neki:)
én is.
Megjegyzés küldése