Vegyük akárhány évesen,
sose feledje édesem,
hogy a
kora
legfeljebb csak mankó lehet
s egyszer mindenkit eltemet
e föld.
De önt
talán életben tarthatom
(persze, ha nyílik alkalom)
s kezem
ezen
a gépen míves verset ír
magáról, várva hátha sír
nagyon
s hagyom.
Kislányok, rajta, bőgjetek
és majd ha itt a könnyetek
szitáz,
kiráz
jéghideg szívetek, s örül
selymes kis bőr a test körül
hiba;
liba.
Megindít, móresre tanít
- Julcsa, Marcsi, Teréz, amíg
keversz -
e vers!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
na, szentem jó lett!
egyetértek ;)
jajj feri.
persze hogy jó lett.
de nem elég jó.
szuper lett.
de mégsem fenomenális.
én jobbat várok tőled.
Megjegyzés küldése