Mentsük meg együtt Tamást! Új kísérletbe kezdtem, mellyel kideríthetem, hogy kedves szobatársam mutat-e még hajlandóságot az életre. Itt az élet alatt nem azt a színuszgörbét kell érteni, ami a filmekben pittyeg, aztán sípol, hanem a tevékeny lét megvalósítását. Nem azt várom, hogy Tamás a kísérlet végére úgy lesz tevékeny, mint egy kőműves, vagy egy gumimaci, hanem egyszerűen úgy, hogy néha elmegy sétálni, ránéz azokra a lányokra, akik köszönnek neki, megmondja, ha valamivel baja van. Legmerészebb elvárásaim szerint arcán néhány hét után mimika fog megjelenni, beszélgetéskor pedig mellőzni fogja az "igen", "nem" egyszavas válaszokat. Szóval mostanában embereket mutatok be neki, és tesztelem a reakcióit. Azt kell mondjam, az eredmények eddig elkeserítőek. Egyre többen állítják például, hogy Tamás félelmetes. És kicsit valóban az. De én már nem hiszem el többé, hogy azért ilyen, mert volt KGB-s ügynök, vagy jakuza. Valahogy biztosan rájöhetünk együtt ki is ez a titokzatos ember. Mentsük meg együtt Tamást!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
WÁÁÁÁÁÁ!!!! Fú, de izgatott lettem!!!
De ezt nem lehet hebele Balázs módjára! (emlékszik még valaki a szerencsekeréknek erre a részére?) Szeirntem tervet kéne kidolgozni. Lassan adagolni neki, mert ha túl nagy dózist kap, akkor még inkább visszariadhat!
én már egy Tamást mögoldottam.
Megjegyzés küldése