Köztudomású

Ma feküdtem a fűben és repülőket néztem. Tele volt az ég csíkokkal. Keresztezték egymást több ponton is és olyan volt az egész, mintha valami fehér fonalat akartak volna a Föld köré csavarni.

Nem akarok én repülni. Pilóta se akarok már lenni, legfeljebb űrsiklón, de lentről nézni szeretem a repülőt. Benne lenni úgyse olyan jó, higgyétek el. Belülről minden szar, kívülről meg olyan szép. A kívülállók szomorúnak hiszik magukat, pedig az ő állapotuk, a vágyódás, álmodozás, révedezés a legszebb dolog. A cél elérése soha nem olyan jó. Ez köztudomású. Újabb lyuk az amúgy is defektes világon.