FB© is ROCK: Hajnalkamat
renton blogja

hétfő, április 30, 2007

Hajnalkamat

00:02 - A PPP-be angolok jöttek. Hallgasd a vihogásukat csak egy percig és garantáltan "Vesszen Anglia!" felkiáltással rontasz neki valamelyiknek. Te talán. De én csak ettem a csipszemet és ittam a szprájtomat. Kösz Katának a jégkrémet! Az is nagyon gyerebe' volt.
00:30 - Indulok. Természetesen a Gesztibe. A Hold néha fényt löttyent a CBA előtti furcsa szoborra. Mindenütt kóbor macskák tekintetébe botlok. Nem félnek. Láttak már erre.
00:45 - Marcsi örömmel és reflexből korsó Sopronival fogad. Megvitatjuk, hogy szokatlanul sokan vannak. Kérek még egy mogyorót. Leülök. A PPP-s angolok váratlanul ide is beállítanak. Talán követtek? Két lány (furcsamód nem is csúnyák) sört és csipszet vesz. Az egyik magának kezd el csapolni a "Kerek szepen" nyökögése helyett. A "Koszonom" azért megy neki. Közben az alkoholista szekcióval szemezek a kocsma túlvégén. Láthatóan idegesítem őket. Az angolok a teljes Tarantino soundtracket berakják a zenegépbe, bájosak...
01:30 - Innen is tovább indulok, (ekkor még nem sejtem, de) túl korán. A Hold felhőket próbál a hasára húzkodni - biztos ő is fázik - de mindig lecsusszannak. Az albérletem zárva. Tudom, hogy egy öregasszony van az ágyamban ebben a pillanatban is (hosszú történet). Kulcs a zárban. Ezt bebuktam. Különben is csak olvasgattam volna a konyhában. Mindegy.
02:00 - Végigsétálok a Kossuth utcán. A Házak homlokzatára mocorgó galambok kapaszkodnak. A bokrokban is folyamatosan mozog valami. Nem a szél. Más madarak, éjszakai állatok. A kirakatokon mosolygok. Betörésen gondolkodom. Meg azon, hogy mikor nyit a váró a buszmegállóban. Ekkor még nem tudom, hogy soká. Néha megállok, leülök egy padra. sehol senki. csak egy kis mocorgás. Az utca végén megkergetek egy sünt. Berohan egy Suzuki alá. A telefonommal még oda is bevilágítok.
02:15 - Játszom az e-ponttal. Buszt akarok nézni, de a gép szar. A buszmegben egy hosszú, szőke hajú rocker. Ideges, részeg. Talán motyog hozzám valamit, amíg megkattan a fejem fölött a fotocella, és jelzi, hogy nem mehetek be. Azért kicsit itt is várok
02:30 - Az éjjelnappali előtt hajléktalanokkal vitatkoznak a Nivából kiszállt rendőrök. "Ugye nem kell visszajönnünk ide?" "Nem, uram." monja az egyik ősz szakállas, majd mikor a rendőrautó távolodik, pisilni kezd a betonra. Kedvenc bornyitó nénimnél ismét csipszet veszek, kikísér. Ahogy távolodom, még hallom, ahogy az egyik öregre kiabál: "Józsi bazmeg megin' idehugyoztá', megitatom veled!" Majd a másikra: "Téged meg pofánrúglak!"
02:40 - Ismét a Kossuth utcán. Ismét egy padon. Csipsz, szprájt. Újra találkozom a rendőrökkel. Majdnem biztos vagyok benne, hogy igazoltatnak, de aztán ügyetlenül megfordul a Niva, és magamra hagy. Fázom.
02:55 - Újabb fotocella teszt. Megvárom a 3 órát, hátha akkor nyitnak. De nem. A rocker még mindig itt ténfereg. Megkerülöm a Vásárcsarnokot. Van ott egy kocsma, ahol olcsó a sör, olcsóbb mint a Gesztiben! De csak nappal. Újra látom a zsarukat. Megijedek, ahogy a lassú Lada fénye a szemem közé villan. Mindeketten erősen rám figyelnek. Gyanús vagyok. Néha szél támad. A fákon már kicsit suhogni is tudnak a frissen kibomlott levelek, ahogy a vár felé sétálok.
03:30 - Ez a Veszprém e-pontos gép már jól működik. Megtudom a buszt. Leülök egy padra. Azt képzelem, ennél hidegebb már nem lesz ma. Hangos sercegéssel két részeg srác közelít felém. Az egyiknek a farmerjában hosszú bot van, az karcolja az utat minden lépésnél. Szerintük nagyon vicces. Úgy vihognak egymásra, mint a kislányok. A zsebkendőm elgfogyott. Folyik az orrom. Pár pillanatra elalszom. Inkább visszamegyek a váróhoz.03:55 - Már működnek a jelzőlámpák. A hangjuk keserűen süvít bele az éjszakába. Kétszer vált zöldre, amíg odaérek, majd ismét piros lesz. Lepisilek egy bokrot a parkban. Remélem a rendőrök nem jönnek vissza. A váró már világos. Tehát 4-kor nyitják ki. Mire odaérek a rocker már bent van néhány csöves társaságában. Ott van egy sebtapaszos homlokú szemüveges ember is, akivel a Gesztiben már találkoztam. Ők már jól tudják, mikor nyit a váró. Nekik háttal ülök le. az egyik zsebemben kommunikáció jegyzetet találok, nem bírom tovább, bele kell fújnom az orrom.
04:15 - "Na akkor jössz? Na jössz? Na jössz?" erre riadok fel pár perces álmomból. A rocker telefonál valakivel. "Na jössz? Kurva életbe!" De nem igazán értik egymást. Leül mellém egy nő csomagokkal. Majdnem megkérem, hogy adjon egy pézsét. Hiába a fűtés, még mindig fázok és aludni se tudok.
05:20 - Otthagyom a várót. Az utcán már gyakrabban megy el egy-két autó és az ég is egyre világosabb. A repülőcsíkok a legfeltűnőbbek ilyenkor, azokat már belül, a váró felső ablakaiból is láttam. Rózsaszín az ég. Most van a leghidegebb. Körbesétálom az állomást. Kellemes meglepetés: Az újságosnál lehet zsebkendőt kapni. Nagyon, nagyon várom a buszt. Egy magas, fekete csaj és egy öregbőröndös bácsi várja még nagyon velem.
05:45 - Fiatal sofőr, először rossz helyre áll be. Nem érdekel. Szépnek tűnik a kárpit az üléseken, mintha csak valami míves barokk aranyfüsttel szegélyezett lábú fotelbe ülnék. Ahogy a busz kanyarogni kezd, szemembe villan a nap és a rózsaszín helyett már egyre több a narancssárga, majd a sárga szín. És most alszom. Ja igen... Ugye gondolsz néha rám?!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

"Tele van a lakás Kásával!" (kmr)