Egyre könnyebb 2.0

ujjbegyek zenitre ütnek
kövér felhők kifeküdnek
rácsos szájkosár a kékség
koordinált magány a szépség
harapós a kedve néha
olyan jókat ettem én a
hungária étterembe
bújok a kenyérbelekbe
tunkolok a délutánba
füstölög a szél a számba
míg a slukkok egyre fogynak
egyre könnyebb egyre rosszabb
várni azt a nem valódit
lopni anya nyugtatóit
sok kicsi fénypont barátom
égi koordináta rácson
egyre többször gyúlnak tippek
egyre hosszabbak a trippek
szép csigakörökbe futnak
elvezetnek orra buknak
szégyen a bukás de kínos
hány diszkót hánytam le mítosz
el se vittek visszahoztak
egyre könnyebb egyre rosszabb
kiszárad a sarki cserhát
felgyűri a nyálkahártyát
lapozni az ujj ha próbál
megakad egy furcsa szónál
rámtaláltak átlapoztak
egyre könnyebb egyre rosszabb
nem mondom hogy holmi könnyek
egyre rosszabb egyre könnyebb
zátony szaruhártya mentén
egyre megfeneklik veszprém
egy centit se lesz már hosszabb
egyre könnyebb egyre rosszabb