Kéretik drukkolni

Nem a mai előadás miatt izgulok. Nem is izgulok, inkább félek. Ha ez egy olyan blog lenne, azt mondanám félek. Méghozzá a rossz pillanatoktól, tudjátok, amikor az ember kristálytisztán érzi, hogy nincs isten, csak ő van. De még mások sincsenek. Csak még egy darabig hadd ne érezzem, hogy mennyire bután/szarul vagyok/akarok szerelmes lenni. Bárcsak már holnap lenne.

Feri, a titokzatos most buszra száll.