Megígértem, hogy lesz még ma itt bejegyzés (remélem tudja, kinek). Mivel különösebb közlendőm épp nincsen, - vagy ha van is, nem blogtéma - elővettem egy régebbi töredéket. Bár tudnám minek, mert akárhogy igazgattam, döcög, mint egy tehén. Egyelőre úgy néz ki, nem Mezőszilas az én Bakonyom, mert csak nem tudok számomra is elfogadható szinteket megütni. Ez itt épp a lilaköd ciklus kiemelt verse. Mindegy, a munkacíme az, hogy
Juhász Gyula
összeragad két bogár felettem
zümmögésük révbe igazít
megunom a senkit aki lettem
légytechnóra pornózik a szív
megszokott a vércukorszint süllyedése
az idő híres vasfogú tökén
mindenkinek eltűnik a szőkesége
de nem tudom hogy hova tűnök én
6 megjegyzés:
no.
azért ez jobban tetszik, mint a mozi rövid története.
aha nekem meg nem
Az első három sor nagyon tetszik. A többi valahogy olyan, mintha csak szavakat dobáltál volna egymás után a lapra.
Szerintem az első versszak szép, akár magában is jó. A második primitív, nemjó.
nem gondoltam, hogy tényleg írsz majd. :-)
Ragaszkodom a második versszakhoz Macsek, mert különben nem lehetett volna ilyen klassz címet adni neki :)
Julcsi! Nem gondoltad, hogy lesz írás, és meg nem gondoltam, hogy lesz komment :D
Megjegyzés küldése