egy pillanatra sem szemet hunyni afölött az aprónak látszó, bár kétségkívül hatalmas felfedezés fölött, hogy a történeteknek és a meséknek soha nincs eleje, közepe és vége. Afölött viszont minden igyekezetünk ellenére sem sikerül szemet hunynunk, hogy emberek vagyunk, tól-ig vagyunk, van tegnapunk és holnapunk. Ilyetén mégiscsak azt hisszük néha, hogy a történetek elkezdődnek, vagy végük szakad.
Ferenc Blogja Szerkesztőség
Ferenc Blogja Szerkesztőség
1 megjegyzés:
"Édes barátaim, olyan ez éppen,
mint az az ember ottan a mesében.
Az élet egyszer csak őrája gondolt,
mi meg mesélni kezdtünk róla: „Hol volt...”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyü mennybolt,
s mi ezt meséljük róla sírva: „Nem volt...”
Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer."
szóval a mesének is van eleje meg közepe meg vége, csak ezt akartam.
Megjegyzés küldése