FB© is ROCK: február 2008
renton blogja

péntek, február 29, 2008

Ezt most

Banánhalék ibolyás bejegyzésére válaszul:
Ma elbeszélgettem anyukámmal, és azt mondta, ha én egyszer szerelmes leszek, az sokáig fog tartani, legalábbis több, mint 8 + 20 + erre már nem emlékszem mennyi évig. Úgy vettem ki, hogy ez valami genetikai örökség lehet. Mért nem örökölhettem én is simán szívritmuszavart vagy végbélrákot, mint a többi rendes ember...

Vessünk most

egy pillantást erre a képre, melyen azt magyarázom a hölgynek, milyen volt, amikor egy hátizsákkal beutaztam egész Nyugat-Európát. Alig emlékszem már, talán 74 őszén készült a fotó, legalábbis a tévé típusából és a kép minőségéből (feltehetőleg Smena 8M) erre következtetek. Na mindegy, a lényeg, hogy eszembe jutott a fesztivál, a szabadság, a bortubívájd, a ródtúdöhell, minden. Jön a tavasz. Évszakokat soha nem várok, legszebb a köztesség... 1974! Épp csak bimbódzott még a szerelmünk, az őszi nap lágy fátyolt terített a búzamezőkre, aztán váratlanul kitört a nagy nemzetközi olajválság, a valutám elértéktelenedett, a nőm meg otthagyott. Abban az évben romlott el minden.

hétfő, február 25, 2008

Álmomban

Pokorni Zoltánnal vitatkoztam az oktatási reformokról. Egyszer csúnyán beszólt, pár perc múlva visszabeszóltam neki, arra már nem emlékszem, konkrétan mit, de arra igen, hogy azt válaszolta megbánóan és a jegyzeteibe mélyedve, hogy "Na igen..." Ez a többszörösen képtelen szitu meglepően jó kedvre derített álmomban, no azért nem annyira, mint amit utána álmodtam, és amit nem mondhatok el, mert szégyellős vagyok, meg mindenki tininek fog nézni, ha kiderül, hogy álmomban Christina Riccivel kefélek. Hopsz.

Új mese a megosztón!

Más.
Az utóbbi hetekben már két irodalmi portálra kaptam meghívást, csak úgy, mert valamit valahol olvastak tőlem. Van akinek úgy nő az egója minden kis apróságtól, mint a szuperjég szilánkok a tengerben. Az irigylésre méltó. Mert nyugalmat szül, és még satöbbi. De azért én is örülök.

vasárnap, február 24, 2008

Későre jár

a tó is alszik már, de én nem. Inkább belefröcsölöm a művészlelkemet az álmos szemetekbe ezzel az új torzszülöttel, amit most jött világra.

tapogass le egy lézerrel nevetve
mert tapogatni szomorkás a vaknak
foglalj egy hozzám illő képkeretbe
hogy éke legyek kijelölt falaknak

keresd ki az iwiwen hogy szeretsz-e
én kikerestem mennyire akarlak
mint klikkelés lakatra zárt kelepce
a képeiden mások sem zavarnak

csak hadd legyek én is a kartotékba
egy akta aminek sorszáma van
csak centire vagy súlyra mérhetően

csak kis szalag nem nagy videótéka
hogy kivehessen kinek álma van
csak izgalmasan könnyen érthetően

Torzszülött mert bőven lenne még mit foglalkozni vele, foltozgatni a sebeit, de szerintem már nem fogom. Csak unatkoztam. Csak jelentkeztem. Csak gondolkoztam. Csak feledkeztem. Fú, nagyon rápörögtem a lírára béjbe, ugye ti is érzitek? Petrarca, álmomban sörözni fogunk...

szombat, február 23, 2008

A készülő

meselemezhez fölkerült a harmadik (vagy negyedik, talán a loveforevör is benne lesz) mese is a tárhelyre, ide:olvassátok, véleményezzetek ezt is, meg a többit is. Vegyétek el a projekttől a kedvem, köszi. Ne... Persze, ne...

hétfő, február 18, 2008

Nem tudnám

megmondani, hogy mi változott azóta. Lehet, hogy ez furcsa, de azt se tudom, akkor volt jobb, vagy most. Gyakran érzem, hogy akkor. 2006 őszére gondolok. Kiültünk az egyik színpados megbeszélés után Csabival meg Ferivel a domboldalra és házibort ittunk. Sütött a Nap.

vasárnap, február 17, 2008

Volt bennem

hajlam szenvedésre meg kesergésre bőven, látta ezt mindenki, akinek van szeme. Volt de most elfogyott. Azzal, hogy kifújod az orrod, időszakosan felszabadítod a légutadat. Van aki cseppeket használ, van aki kamillával gőzöl a törölköző alatt, van, aki antibiotikumokat zabál, van akinek meg csak fogy a zsebkendője. Hogy lehetsz erősebb a takonynál, Gringó? Nem tudom. Mást se kérdezz. Magadtól. A takonnyal egyedül kell fölvenned a harcot. Sok derék ifjú vére öntözte már a földet a takony félelmetes ereje miatt. Na de félre a jópofaságot. Az ablaknyitásnak is van eleje, közepe meg vége. Nem úgy megy, hogy odalépsz, azt föltéped, tapsra meg naná, hogy nem. Kilincs, forgatás, húzás... Sorrend, baszod, sorrend. És akkor még benne van a pakliban, hogy bejön a szmog.
Nincs fenyőerdő az ablak mögött, nincs dús füvű rét, nincs pisztrángos patak és nincs, (Csaba jól tudja) nincs csokifasz.

péntek, február 15, 2008

Ez a pont

nem csak úgy van, ide kérem el kell jutni. Az a nem mindegy, ha azon kapod magad két másik sráccal egyetemben, hogy lélegzetvisszafojtva várjátok, mikor vetkőzik le a szőke csak a horrorfilmben, és amikor nem találjátok meg a jelenetet a DVD-n (talán mert nincs is), a buli szomorú bazmegolásba megy át. Ez nem jön magától. Erre a pontra kérem el kell jutni. A következő képet Banánhaléknak is ajánlom, az egyik bejegyzésükhöz talán nekik is odaférne. (most már senkinél nem leszek feminista:))

Az egyszeri ember

előveszi ebédszünetben, kinyitja és abban a pillanatban úgy árad felé egy lebutított, túlérzelgett tanítás arról, hogy hogyan legyen jó, mi a szerelem, a becsület, a kitartás, hogy azt se tudja, hova sírjon. Közben pedig ellentmond önmagának, százszor is túlcsépelt dolgokat beszél, hogy állítólag minden energia összefog körülöttünk, hogy beteljesítsük a "Személyes történetünket", amire pedig szegény egyszeri embernek is van szava. Úgy mondja, sors. De azt a behaviourista, amerikai dumát is a képedbe tuszkolja, hogy bármit elérhetsz. Teszi mindezt egy olyan sztorival a háttérben, hogy az akár Az elveszett erekjék fosztogatóinak új epizódja is lehetne. A nyelve meg hol túl puritán, hol fölöslegesen kifacsart. Persze lehet, hogy nincs igazam, lehet, hogy rosszul olvasom, lehet, hogy a vastag spirituális vonal, vagy a föl-föl bukkanó szentimentalizmus bombácskák csak engem zavarnak, de Coelho szerintem nem magyar szakosoknak való.

hétfő, február 11, 2008

Bizonysággá vált

ma Kortárs dráma és színház órán egy régi elméletem, miszerint, habár a feminizmussal szembeni előítéleteket az szüli, hogy a nők gonoszak, e tézisnek semmi köze magához a feminizmushoz. Mert az alapvetően jó dolog. :)

péntek, február 08, 2008

Eridj innen

te izé, mielőtt még azt találom mondani, hogy... Menj a búvalbaszott kórós árokparton cafatokra szedett kiskutya fekete vérhólyagos fültövének a jó kurva 99-szer szétbaszott-ázott, 100-szor összebaszott-száradt seszínű büdös, tetves, gennyes szőre közé. Lehet, hogy beállok káromkodásköltőnek.
megcsináltam az előbb egy tesztet, miszerint46%

Ugyan kivel

akarom egy pillanatra is elhitetni, hogy a lelkem nem éppen ugyanolyan ... mint a testem.

Most elkezdtem

egy hosszú bejegyzést írni a múltról, néhány hétről szólt, sok bejegyzésem szólt arról, volt benne az is, hogy sokan vagyunk így múltak, és mind elvörösödünk-e ha msn-en fönn van a korlátozottságunkból fakadó egyetlen lehetséges jövő. Ami szintén múlt. Na kb. itt tartottam a gondolatsorral, amikor elhatároztam, hogy feri faszaladár és inkább zenét hallgat és énekel egész délután, mert egyedül a hülyeséget csak megtalálni tudja magán, de fogás az nincs rajta, nagyon hiányzol.
A tárhelyre most teszek fel sok zenét, hallgassátok és legyünk vidáman!

csütörtök, február 07, 2008

Prisci Elveszett

Feri üzenete:
nem lett meg a cica?
Zsofa:) üzenete:
hát nem tok róla:(
Feri üzenete:
sajnálom
Zsofa:) üzenete:
én is:(
Zsofa:) üzenete:
kivagyöok eléggé emiatt
Feri üzenete:
na, hát fel a fejjel
Feri üzenete:
legközelebb hörcsögötök lesz
Feri üzenete:
az nem tud elmenni olyan könnyen
Feri üzenete:
vagy pasi...
Feri üzenete:
az szintén

Akarat

kedd, február 05, 2008

Ti mondjátok meg!

Kérdés:

Amikor úgy volt, hogy soha többé vissza egyéb de csak talán, hogy merre az kérdés?

Válaszok:

a.: Márpedig nicsak, hogy mennyire, dehogy.
b.: Hogy soha, hogy ilyet te beszélsz azt talán mégse mondd, vagyis soha.
c.: Lám, a nyivák merre, merre nem, mégiscsak röf.
d.: Ezt én is így látom.

hétfő, február 04, 2008

Kénytelen vagyok

leszögezni, mert a visszajelzések alapján sokaknak nem világos. Sean Young nő.
(Kicsit még segítek, ő a jobb oldali...)

szombat, február 02, 2008

Olvassátok el

az új mesét, ami ezúttal egy vértest tengerészről szól és elérhető a Ferenc blogja megosztón. Amióta a vizsgákkal végeztem majdnemhogy megszakítások nélkül filmeket nézek. Tegnap például nagyon szerelmes lettem a 23 éves Sean Young-ba, a Szárnyas fejvadászból. De most komolyan, látjátok azokat a szemeket? áh... Ha meg nem film, akkor pl olyanok, hogy beszólok valami pedál faszaladárnak a felvi fórumon (húgom készül a felvételire), hogy jobb lenne a levenné a napellenzős bukósisakját, amiből kilátni nem nagyon lehet, max a feje tűnik nagyobbnak tőle. Fúj.