Hihihihihihihihi

Éjjel

30 kis katonát csináltam Gabinak. Levi meg Dani kameráztak.

Figyeljetek... mondani fog valamit...

Most egy kicsit elfáradtam.

Most

Most mondom utlojára, hogy mindig mást mondok. Mást mondok utoljára mondom mindig, hogy most. Mindig most mondom, hogy mást mondok utoljára. Utoljára mindig mást mondok, mondom, hogy most. Mondok mást mindig, utoljára mondom hogy most. Utoljára most mást mondok, hogy mindig mondom. Mindig, hogy utoljára mondok mást, mondom most. Most, mindig, utoljára hogy mást mondok, mondom. Hogy "mondok most mást", mindig utoljára mondom. Mondok most utoljára mást, mindig mondom. Mindig utoljára mondom, hogy most mást mondok. Mást mindig mondok, mondom, hogy utoljára most. Mindig, most, utoljára mondom, hogy mást mondok. Hogy mondok mindig mást, most mondom utoljára. Most utoljára mondok mást, hogy mindig mondom. Most, hogy mást mondok, mindig utoljára mondom. Hogy mindig utoljára mondom, mást mondok most. Mindig most mondom, hogy utoljára mást mondok. Hogy mondok, mindig mondom, utoljára most, mást.

Lost Highway - Útvesztőben

Figyelem! Amennyiben jómódú, negyvenes amerikai állampolgár vagy, piros Mustanggal a garázsodban és egyedileg formatervezett dívánnyal a nappalidban, (mint Bill Pullman) a feleséged Aphrodithé testű vadmacska (mint Patricia Arquette) ez a film be fog szaratni.
Igen. Jól érzed. Ezeket a karaktereket egy forgatókönyvíró találta ki, vérverejtékes agyalással, aki mellesleg rendező is, úgy hívják, hogy David Lynch. A Lost Highway azok közé a thrillerek közé tartozik, amelyek igyekeznek kétségbeesetten meglepni minket, nézőket. Minden szereplő gyanús, minden mozdulat lassú és félelmetes, minden vágás előbb, vagy később történik, mint azt várnánk. Olvastam kritikát Lynch Dűnéjéről, ami lehúzta a speciális effekteket a kor (1984) színvonalához képest. És a rémisztőnek szánt képek szerintem itt is zavaróan műviek, (pedig már 1997 van) gyakran csak összemos két rémült arcot kis süvítéssel a háttérben.
Patricia végigféli, (a későbbiekben keféli:)) Pullman végigsandítja a filmet, (a felét legalábbis) dehát ez megy neki, a kedvenc sandításom tőle a Függetlenség napjában látható, amikor az Idegennel szemez. (Csoda, hogy nem csinált a gatyájába a büdös marslakó.)
A sztori: szépház, titkos kamerázó figyeli, rémült feleség, Billy, a férj sandít, hopp, nő meghal, Billy a gyilkos, irány a dutyi. Na bumm, láttunk már ilyet. Lynch ezt az első egy órában viszi vászonra. Csakhogy a film két órás. Pullman berosszul a börtönben és reggelre már egy fiatal srác. Akármennyire is nem úgy tűnik, ez egy értelmes mondat. Szóval kiengedik, mert már nem az, aki volt, nem tudni miért, elkezdődik egy másik történet az új (vagy régi?) főhősünkkel, de hopp a halott Patricia visszatér szőkén (na persze nem egészen ő). Apró zűrzavar, Feri itt úgy érzi beleszartak a műzlijébe, és ez már túlzás.
Aztán nem ellenkeztem tovább, valahogy elkezdett mégis tetszeni és vártam, hogy mi sül ki belőle. Nem akarok sokat elárulni, elég ha azt mondom, a végére olyan szinten elkeverednek az események, hogy mégis élvezetes lesz. Épp a kaotikus hangulat miatt. Nem is annyira a szereplők vannak útvesztőben, (nem is a legszerencsésebb magyar cím ez) inkább mi, és ha ráérzünk, tetszeni kezd a dolog, szinte már sajnáltam, hogy a végén kiderült, talán mégis minden történésnek oka volt a filmben. De arra nem vállalkoznék, hogy ezt most megfejtsem. Le kéne szoknom arról, hogy már a filmek közepénél elkezdem írni a kritikát... akkor még nem sejtettem, hogy ennyi lesz benne. Basszus... Komolyan mondom, jó volt. Ja és van Rammstein és szerepel Marilin Manson! Mondjuk nemtom mért.

Ezentúl

csak Deathmetalt hallgatok, és állatokkal fogok közösülni közben. Meg mindenkivel. Elmegyek érted is. Félj.

Menjenek

Tegnap nem állt meg a busz. Annyira jelentéktelenné váltam én meg a falum. A srác mellettem, valami szilasi, csak nyökögött, én telefonáltam, zenét hallgattam és pakoltam a cuccomat, úgyhogy nem állt meg. Míg le nem tettem és előre nem szóltam, keményen, szemrehányóan, hogy "leszálltunk volna". De igazából aszontam neki, "aszitted csak így kitörölsz, te szemét! Túl sok zsír meg szénhidrát vagyok én ahhoz, hogy el legyek felejtve"

más. Magyar Író Akadémia - Dalszövegíró kurzus a hazai zenei élet ikonjaival. Na ez az az előadás, amiről valszeg nagyokat köpködve távoznék kb. 3 perc elteltével. De nem is ez a legdurvább. Hanem a Bestseller-író kurzus. Menjenek a faszomba.

A húgom szerint

így nézek ki:Mondjuk a könnyeket én kértem. Mer az olyan Pierrot-os.

A Levit

fel kéne írni rosszkedv ellen

Arról, hogymi a szar

Na, akkor most írnom kell a tegnapról, mert úgy hallottam, a szép napokról írni kell és a tegnapi az szép volt. Leszámítva, hogy az állatkerti belépő egy ezres. És, hogy nincs pingvin. Az a szar. Meg például az a szar, hogy nem hat rám a fű. Az is szar, hogy az áram viszont meg tud baszni, ha megbaszatom vele magam. És tényleg olyan, mintha hátba basznák az embert, hallani a hangot is. Meg az is szar, ha a kedves lány párocska, akikkel koncert előtt még viccelsz is, smárolni kezd melletted a koncin.

De az nem szar, hogy jól éreztük magunkat, például mikor hintáztunk, a Pisti, Szilvi, Doda, Gabi, Feri, meg én. Meg a Csimpánz az nem szar, hanem az jó. Ha hallod a füledben elhaló hallósejtek hattyúdalát koncert után az se szar. Meg az a dal se szar, hogy "fishing in orrfű, dancing in the night club". Szar, hogy hiányozni fognak a többiek, ha mindjárt vége lesz az évnek. Meg még sok minden szar, egyébként, de az nem szar, hogy a T.U.C. zenekar újra összeállt múlt héten, és nem is kicsi tetszést aratott, meg az se, hogy a Kaukázus két számon is dolgozik a filmünkhöz.

De azt mondani szar, hogy igazad volt.

itt pedig egy új klipp:

Az a szar,

hogy ha fejberúgnak az nem is fáj annyira

Zene

A rentonblogja.blogspot.com által hivatalosan is agyonhallgatott(®) szám:

Kaukázus - Fahéj

Töltsd le. Hallgasd agyon.

Ezt ne olvasd el (Emberiségköltemény:))

Szereplők: Pistike, Sanyika

Helyszín: Hatalmas szakadék a világ végén. A háttérben Vergilius lovagol egy ördögön, előtte Shakespeare + Moliére vs. Dosztojevszkij + Goethe pingpongmérkőzés zajlik nagy elánnal.

PISTIKE

Életsratégiák. Mind utálatos, úgy, ahogy van. Mind csupa kompromisszum. Mindegyik életstratégia finom kis kiegyezések halmaza. Felvilágosult ember ne használjon életstratégiát, mert azzal elfogadja, hogy ő valami kis okos szuszogó lényecske szénből és ásványi anyagokból, és a természetben csak úgy találhatja meg a helyét, ha alkalmazkodik, spekulál, igyekszik, vagy néha éppen kussban marad. Ezzel azt fogadja el, hogy mint individuum korlátolt, és nem teheti azt, amit akar, mert a dolgok nem így mennek. De mivel soha nem fogja megérteni, hogy a dolgok hogyan mennek, felesleges kardozni is értük vagy velük.
A nem elfogadás az ember nagyszerű tulajdonsága, mely az állatokban nincs meg. Ezért van az, hogy az ember bőg, ha meghal valakije. A nem elfogadás lehetőséget ad a rinyára, hisztire, parára, kétségbeesésre. Ez a nagyszerű tulajdonság azonban azzal kompenzálódik, hogy egy idő után akarva akaratlan elfogadássá alakul át. Ez megalkuvás. Szép az, ahogy a haldokló kismadár csendben remeg egy sarokban egyedül. De elfogad. És az is szép, ha felgyújtja magát egy nő a Kossuth téren. Nem elfogad. Persze ha van isten, dehát miért lenne, kell az elfogadás. Szerintem nem kell.

SANYIKA

Az elveszettség érzés ellen nem lehet másként küzdeni, mint hogy az ember felállítja a saját értékrendjét, és igyekszik asszerint élni. Meggyőződésem kedves István, hogy az ember képtelen valamilyen érték- és szabályrendszer nélkül élni. Ha ez megtörténne, visszazuhannánk az állatok világába. De mivel fejlett tudattal rendelkezünk, ez nem fog megtörténni. Csupán egyre több lesz az öngyilkos, akik vagy újjászületnek egy másik testben, vagy eggyéolvadnak valami hatalmas interdimenzionális lényben, vagy megszűnnek végleg.

PISTIKE

Hát nem ez a megszűnés az, amelyre minden földi halandó titkon vágyik?

SANYIKA

Elfojtott perverziónak tartod a halálvágyat?

PISTIKE

Nem. A tökéletlenség feloldására egy tökéletes megoldásnak tartom.

SANYIKA

Ez nem megoldás. Ez kiszállás. Egy félbehagyott...

PISTIKE

Félbehagyott micsoda? Élet? Féreg élet.

SANYIKA

El kell fogadnod, hogy nem vagy mindenható. El kell fogadnod, hogy nem tudást, vagy hatalmat akarsz szerezni, csupán boldogságot. De ezt te sem ismered el magad előtt.

Pistike természetesen nem fogadta el, de mindegy is, mert közben Vergilius elkezd kefélni Dosztojevszkijjel és mindenki arra figyel a nézőtéren.

Sültkrumpli - kezdeti periódus

"Tisztelt Kaukázus zenekar!

A veszprémi Pannon Egyetem színháztörténet szakos hallgatóinak nevében fordulok most hozzátok egy (talán) nem túl nagy kéréssel. Néhány lelkes fiatal a szakról elhatározta, hogy kísérleti rövidfilm készítésébe kezd. A Film címe Sültkrumpli lesz, és rövid, egymással nem szorosan összefüggő, de (várhatóan) frappáns jeleneteket fog összefogni szerelem, élet, halál, szokásos témákban. Egy-egy jelenettel finoman politikai felhangokat szándékozunk megütni. A kérésem az lenne, hadd használhassuk fel a főoldalon olvasható keserű-vicces Gyurcsány utópiát egy jelenet megírásához. Emellett szeretnénk filmzeneként is használni a Kaukazus zenekar néhány munkáját, de erről még nem tudok konkrétumokat mondani. A projekt minden bizonnyal nem fog nemzetközi visszhangot kelteni, várhatóan semekkora visszhangja nem lesz, de én még így is úgy hiszem, nem árt, ha tudtok róla.

Köszönettel,

Kása Ferenc"

"Szevasz Ferenc!

Kardos Horváth János vagyok, a kaukazus zkar énekese, de ezt nem szeretem hangoztatni mert általában nagyon augusztusban vettük feleddig a lemezeket amikor meg pollenallergiám van. ezért szarok az énekek. is. koncerten meg átviszi az egészet az élő produkció varázsa. mindegy is, sztem nem ez érdekel, magam irom a szövegket és a hirek rovatba a honlapon a blogbejegyzéseket.

a szinházat nagyon szeretem, egyszer majd szeretnék is ott valamit, de amig ez nem körvonalazódik, kérlek nyugodtan használjatok fel bármit amit a honlapon találtok, legyen az zene vagy blog vagy fénykép.

régi terv egy filmzenét készíteni, ha gondoljátok, küldjetek el egy két alapgondolatot vagy a vágatlan anyagot és ráteszünk valamit. de ha erre nincs még lehetőség, akkor a MIR lemezt ajánlom azt elvileg filmzenének szántuk. bár két éve volt és azota sokat fejlődtünk, szoval sztem érdemes lenne megpróbálkozni egy uj zene irásával a filmetekhez.

mik a határidők?

valami egyéb infó?

üdv

janos"

És ezek után ne legyen kedvünk filmet csinálni? :D

Ezek a faszok tavaly is így álltak az udvaron

De akkor még azt hittem, érdemes meghalni dolgokért. És most következzék egy nosztalgikus dal a nagyszerű Kovács Katitól. Rock Forevör.

Emesen mostmár indul a buszod

mélyről szedek szmájlikat
hogyha velem beszélsz
kedveset királyfisat
küldök ha este mész

nincsen itt fönn egy se már
sokára mentek el
minden folyamat leáll
a windóz nem felel

Összevissza

- Kedves Mo! Hogy van a kultúrális élete?

- Hát tudja összevissza... Mint a pinán a szőr...

Nem tudom, hogy jó-e az, ha gyakran halljuk, hogy Magyarországon nincs popzene, nincs film és nincs színház. Nem tudom, hogy építőek-e azok a kritikák, amelyek nem csak finoman bökdösik a szánalmasabb próbálkozásokat valamennyi médium, (elő- és kiadó) részéről, hanem lehúzzák őket a "magyar ugar" alá, majd letolt nadrággal otthagyják, azt, ami csak mégjobban betemeti őket. Na mielőtt elvesznék saját (nem kevésbé leszólni való) írásom furfangos poénjai dudva és muharrengetegében, elmondom miért mondom.
Itt van ez a Rúzsa Magdi. Talán az ő példáján keresztül lehet szemléltetni mi a baj. Van egy műsor, ami elméletileg arra hívatott, hogy a tehetségeknek teret engedjen. Van egy megkérdőjelezhető presztizsű zsűri, aki tény, hogy kihalász tehetséges embereket. De ezután beindul egy olyan folyamat, a profinak mondott (valójában az úristenre is szaró, pénzéhes és önző) stáb, producer, kiadó közreműködésével, amelynek végkimenetele nem lehet más, mint hogy egy kis butuska aranyhangú lányka tök esélytelenül ül az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjének várójában és nem érti mi a baj, mért nem bírják a Holland, Francia, Osztrák szavazók. Hiába a tehetség, ha a körülötte lévő vaskalapos, szerencsétlen embereknek köszönhetően a nyugati ember egy elavult, erőtlen, de lelkes produkciót lát a tévében. És itt nem az a lényeg, hogy ez a műsor mennyire Lajcsi Dáridó jellegű, hanem az, hogy nem várhatunk semmit, amíg Magdit nem viszi rá valaki, hogy legyen eredeti.
És nem kell nagy ész, hogy ezt kiterjesszem a filmre és a színházra is. Amíg a színészek képesek azzal jönni próbán egy nagy kőszínházban, hogy "nekem ez nem megy", amíg a díjnyertes film készítője tagadja, hogy mit csinált törvénytelenül a forgatáson (macskavízbefolytás) addig senki ne várja, hogy azt mondják az önelégült kritikusok "Na kérem, ebbe van valami."
Addig csak

mosolyog a jóllakatott
napközis gyerek
szemüvegén mosolyog az
esztéká keret

Hallgassatok Sigur Róst!

http://www.sigur-ros.co.uk

Tudtátok, hogy

20,5 fényévnyire innen van egy Gliese 581 jelű nap? Ez egy vörös óriás, kisebb és hűvösebb is a mi napunknál. Csakhogy. A csillag rendszerének "lakható" területén belül található egy bolygó, melynek sugara mindössze 50%-kal nagyobb a Földénél és a modellek szerint alkalmas a folyékony víz hordozására. "A kutatók becslése szerint a bolygó felszínén 0 és 40 Celsius fok közötti hőmérsékletek uralkodnak, sugara is csupán másfélszerese a Földének." (SG) A modellek azt mutatják, felszíne sziklás és nem kizárt hogy óceánok borítják. Jelenlegi ismereteink szerint ez az égitest a leghasonlatosabb a Földhöz világegyetemünkben.
Ha lesz kétszázezerbilliárd dollárom, elmegyek oda. De könnyen lehet, hogy csak kevés embert vihetek magammal. Aki jönne, írjon. És már most szólok, hogy ne hozzatok sok csomagot, mert a bolygó gravitációja nagyobb, mint amihez szoktunk, így csak kellemetlenséget okozunk magunknak a cuccokkal. Ha odaértünk levágjuk a hétlábú, gyorsan szaladó rózsaszín pikkelyes lényeket, levet facsarunk a furcsa dinnye nagyságú ide-oda mozgó virágokból, és házat építünk egy 200 méter széles és több kilóméter magas kék fa odvába.

Gliese 581 naprendszer. Ha unod a banánt.

Digitálisan könnyebb...

"Normálisak vagytok?"

vihar előttvihar után

Meghalt a disznó

Le kellett vágni idő előtt, mert elcsúszott az udvaron futás közben és mindkét hátsó lába szilánkosra tört. Ez érdekes problémákat vet fel bennem. Mert ha egy disznót levágnak, akkor valószínűleg arra gondol, (bár ez rossz szó) hogy "Jajj, nem akarom, hogy meg legyen szúrva a nyakam és kifollyon a vérem az udvarra" és a visítással annak a teljesen érthetetlen ösztönének ad hangot, hogy nem akar megszűnni. De ez most más volt. Hiszen most primitív disznótudatával semmi másra nem koncentrált élete utolsó perceiben, mint, hogy a fájdalom már-már elviselhetetlen. És mivel primitív tudata minden valószínűség szerint képtelen múltat és jelent definiálni, nem hiszem, hogy megváltásnak érezte a késszúrást a nyakán. Miért érzem mégis úgy? Talán mert több közös dolog is van bennem és abban a disznóban. Mert habár az én tudatomban létező fogalom a múlt és a jövő, mégsem vagyok hajlandó elfogadni egyiket sem, olyannak amilyen valójában. És amikor meg kéne nyugtatnom magam azzal, hogy az idő "megy", és a dolgok elmúlnak vagy megszületnek, nekem mégiscsak ez a kibaszott jelen bizergálja a tudatomat. Új mozgalom...

LE A JELENNEL!!!
Éljen a múlt és a jövő!

Május 1

Ezt nézd meg, és behugyozol. "A múltba' abba benne vagyunk."

Charles O'Rear

Charles O'Rear fényképész 25 évig dolgozott a National Geographich-nál. Végtelen szőlőlugasokat fotózott hatalmas fürtben álló ízletes szőlőszemeket,száraz faág fölött szétfolyó csillagos egeket, messziről jött vonatot a bágyadt-sárga délutánban, hajnali, kék ködben úszó fenyőfákat. Jó munkás emberként igyekezett megfelelni az elvárásoknak, és mikor megunta a napkeltébe magasodó GoldenGate-hidat, és a kamerába süvöltő gepárdokat, elutazott egy Napa Valley nevű helyre. Elővette a kameráját szépen csendben, felnézett az égre. Néhány kósza fehér kis felhő úszott át éppen és Charles O'Rear fókuszálgatni kezdett, ahogy annyiszor már előtte. Akkor még nem tudta, hogy az élete abban a pillanatban örökké megváltozott.

Készülő projekt

Többfrontos berobbanás a médiába!!!

Nemsokára megvalósul egy műsorötletem, a címe Performanus lesz, élő performanszokat fogunk csinálni a kamera előtt. Ebben testrészeket vágunk le emberekről majd fordítva varrjuk vissza, túllőjük magunkat heroinnal, majd adrenalin injekciót szúrunk a szívünkbe, rajzszöget eszünk. Az első műsorban én és pár vállalkozó szellemű művész felbőszült farkaskutyákkal haraptatjuk le a fütyinket. Hiába. Versenyhelyzet van, fenn kell maradni.

Tulajdonképpen ez a Jackass hülyeség is egy performansz. De mi olyan műsort fogunk csinálni, amitől a jackass fiúk hónapokig fognak bevizelni álmukban. A második adásba hölgyek jelentkezését várjuk, akik nem riadnak vissza egy kis kibelezéstől. Temészetesen lidokainnal vagy morfiummal csillapítjuk a fájdalmat, hogy mindenki átadhassa magát a vizuális élménynek. A Műsorvezető Till Attilla és Lilu. A csatornákkal még tárgyalunk, a főműsoridő, meg a 12-es karika már majdnem boiztos. Lealkudtuk.

Aztán lesz egy másik műsor, amiben azt követhetitek figyelemmel, hogyan tanulok meg gitározni, alapítok zenekart, jutok el a vembliig, majd hollywoodba költözöm, elhíresülök drogos és nőügyeimről végül leugrom a H-betű tetejéről pucéran egy "Die Bush!" feliratú esernyővel. Ez a show a Gigasztár címet fogja viselni.
őőő. Talán ezt kéne előbb megcsinálni, amíg van fütyim.

Dolog

Próba szombaton, (Egérlyuk) próba vasárnap, (Szentivánéj) 10órán át, hétfőn kiselőad, kedden szerepel, (performansz, E-kamara) kell beadandó, nagy ZH is lesz. Lesz új weblap, a Private Partizans, ha minden jól megy szerkesztgetjük, készül a Sültkrumpli projekt, kéne írni jókat, olvasni, és örülök neki, hogy kéne. Jó, hogy van mit. Rossz, ha nincs.

Okos vagyok. Mint egy fonzi.

Poliészter

sokmindenbe hiszek ami nincsen
mondtam neked ezt néhányszor isten
tudja szélesebbek-e a mesgyék
vagy a lépést mind hülyére menték

annyi fix hogy minden ideálnak
vége és ha mégis oda állnak
vagy térdelnek kedvesen a lányok
fixa ideál hogy másra vágyok

sokmindenkit látok ténferegni
mert a földre rá kell kényszeredni
keletje van az idomulásnak
kispál közbe szájba nyomulásnak

poliészter nike sport kabátba
feszültség van már rövidre zárva
tartom ott az összes drága kincsem
dc-n töltött hardcore-féle filmem

sokmindenbe keresem a régit
sok film jó de nem látom a végit
sokat iszom néha azt belátom
sokszor a kabátom is lehányom