A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a mezonok és a barionok (például a proton és a neutron) felépülnek. A spinjük 1/2 \hbar, tehát fermionok. A kvarkok részt vesznek mind az erős, mind az elektromágneses, mind a gyenge kölcsönhatásban. Az erős kölcsönhatáshoz azonban szorosabb kapcsolat is fűzi őket, az ő mértékszabadságuk definiálja az erős kölcsönhatás mértékelméletét, a kvantumszíndinamikát.
A kvarkok nem létezhetnek szabadon. Az erős kölcsönhatás az úgynevezett szín-töltésre hat. Ne gondoljuk, hogy a kvarkoknak tényleges színük van, az elnevezés egy hasonlóságon alapul. Mindegyik kvark előfordulhat háromféle színben. Ezeket a három alapszínről vörösnek, zöldnek és kéknek nevezték el, amelyeket az angol rövidítésük után r g és b betűvel rövidítenek. A kvarkok kis energián csak olyan kötött állapotban létezhetnek, amelyek színsemlegesek. Ilyenek például a három szín mindegyikét tartalmazó barionok, egy színt és egy antiszínt tartalmazó mezonok és a három antiszínt tartalmazó antibarionok.
Az erős kölcsönhatás, szemben az elektromágnesessel, annál erősebb, minél távolabb van egymástól két kvark. Ezért ha két kvark nagy sebességgel távolodik egymástól, akkor energia szempontjából kedvezőbb, ha két újabb kvark (egy kvark és egy, anti-kvark) keletkezik. Ezt nevezzük hadronizációnak. A gyorsítókban szétrepülő kvarkok úgynevezett jeteket (ejtsd: dzset, angolból) hoznak létre: több tíz nagyjából egyirányba mozgó hadront.
A kvarkok nem létezhetnek szabadon. Az erős kölcsönhatás az úgynevezett szín-töltésre hat. Ne gondoljuk, hogy a kvarkoknak tényleges színük van, az elnevezés egy hasonlóságon alapul. Mindegyik kvark előfordulhat háromféle színben. Ezeket a három alapszínről vörösnek, zöldnek és kéknek nevezték el, amelyeket az angol rövidítésük után r g és b betűvel rövidítenek. A kvarkok kis energián csak olyan kötött állapotban létezhetnek, amelyek színsemlegesek. Ilyenek például a három szín mindegyikét tartalmazó barionok, egy színt és egy antiszínt tartalmazó mezonok és a három antiszínt tartalmazó antibarionok.
Az erős kölcsönhatás, szemben az elektromágnesessel, annál erősebb, minél távolabb van egymástól két kvark. Ezért ha két kvark nagy sebességgel távolodik egymástól, akkor energia szempontjából kedvezőbb, ha két újabb kvark (egy kvark és egy, anti-kvark) keletkezik. Ezt nevezzük hadronizációnak. A gyorsítókban szétrepülő kvarkok úgynevezett jeteket (ejtsd: dzset, angolból) hoznak létre: több tíz nagyjából egyirányba mozgó hadront.
2 megjegyzés:
Kvarkósfasz.
mintha csak a kiadvánszerkesztés informatika órám tananyagát olvasnám. mindenféleképpen írnék a nem ehhez a témához kapcsolódó, de ide kötődő offszet és thermotranszferes nyomtatási eljárásokról is.
üdv
_o
Megjegyzés küldése