gyakran gondolok rád
leggyakrabban a csípődre
és a fenekedre
s azt hiszem szeretlek
az emberi testen való tájékozódás
viszonylag egyszerű feladat
egyik alapelve hogy mindig
az anatómia alaphelyzetben
lévő emberre vonatkoztatunk
legyen a paciens
vagy egy adott testrész
bármilyen más helyzetben
ez az alaphelyzet
nyugalmi álló testhelyzet
előre néző tenyerekkel
de miért is gondolnék rád
nem nyugalmi helyzetben
előre sem néző tenyerekkel
na jó
úgy is szoktam
mindenhogy gondolok rád
olyankor szokás szerint
megváltoznak a tájékozódási pontok
vagy ahogy a költők mondják
az anyajegyek inkább csillagok (Gy. Á.)
a vérkörök rózsabokrok (J. A.)
et cetera et cetera et cetera
a szád reggel kiügyködött
egy slukknyi kozmikus ködöt
- ez én voltam -
vagy lehetne pár szót a szemedről
amire nagyon vigyáznék (A. E.)
mert szeretlek
(a csillagok és a bokrok miatt
nyilván
de akkor is)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése